Idén hetedik alkalommal szervezi meg a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Jogász Egylettel és az Alkotmánybírósággal együttműködésében az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt (ABSZIM), mely lehetőséget biztosít a joghallgatóknak, hogy egy izgalmas vetélkedő keretében mérjék össze tudásukat, képességeiket. Az országos és nemzetközi szinten is egyedülálló megmérettetés két projektvezetőjével, Pelle Ágnes Veronikával és Kovács Kristóffal beszélgettünk a részletekről.
***
Lezárult az idei verseny jelentkezési határideje, hány csapat nevezett és honnan érkeztek a jelentkezések?
Pelle Ágnes Veronika: Az idei év volt az első, hogy az ország minden jogi karáról érkezett jelentkezés, sőt, rajtuk kívül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Karáról is. Összesen 35 csapat jelentkezett, ami 140 versenyzőt jelent. Ez az eddigi legmagasabb jelentkezési szám az ABSZIM történetében.
Hogyan épül fel a verseny?
Kovács Kristóf: A verseny egy tavaszi és egy őszi fordulóból áll. A tavaszi lényegében egy elődöntő, amelyen a csapatok egy tesztsorral találkoznak, majd különböző témájú jogeseteknek, mint alkotmányjogi panaszoknak a befogadhatóságáról kell dönteniük. A legjobban teljesítő tíz csapat pedig bekerül az őszi döntőbe.
De a köztes idő sem tétlenséggel telik, hiszen a továbbjutott csapatok kapnak egy, az Alkotmánybíróság által összeállított, aktuális problémát felvető fiktív jogesetet, amelyre készíteniük kell egy alkotmánybírósági határozat-tervezetet.
Ezt pedig megvitatják majd egy szimulált alkotmánybírósági ülés keretében.
P.Á.V.: Az első forduló szakmai feladatait a diákokból álló, tízfős projektcsapatunk készíti elő, amit az MCC közjogi műhelyének munkatársai ellenőriznek. Ettől is különleges a verseny, hogy diákok készítik a feladatokat diákoknak. Ebbe a tízfős csapatba az ország minden részéből érkeztek hallgatók, Szegedről, Debrecenből, Győrből, Miskolcról és a fővárosból is. Számomra nagyon érdekes látni, hogy az ország eltérő pontjairól érkezőkkel összeállva, a fizikai távolság ellenére, hogyan tudunk egy ilyen versenyt összehozni.
Az ország minden jogi karáról érkezett jelentkezés. Forrás: Mandiner / Ficsor Márton
A második fordulóban már egy szimulált alkotmánybírósági ülés keretében versenyeznek a csapatok. Ez hogyan zajlik?
P.Á.V.: Májusban kihirdetjük az első forduló eredményét, a továbbjutók pedig megkapják az elbírálandó jogesetet. Szeptemberig van idejük, hogy előkészítsék majd benyújtsák ezt, mint határozattervezetet. A tíz csapat ugyanazt az esetet dolgozza fel. A beérkező tervezeteket anonimizálva körbeküldjük a többi csapatnak, amelyek véleményezhetik a másik tervezetét. Majd ezek birtokában érkeznek a döntőre, amelyben az AB szakmai zsűrije bíráskodik. Eddig minden évben az AB elnöke volt az ülést levezető elnök, reméljük ez idén is így lesz.
Egy ilyen versenyre való benevezés feltételez egyfajta jogi ismeretet. Van megkötés, hogy hányad éves hallgatók jelentkezhetnek?
K. K.: Nincs, bármely évfolyamról lehet jelentkezni, az elsőévesektől a végzősökig. A versenyben nem csak a győzelem a fontos, hanem, hogy tanórai kereteken kívüli alkotmányjogi tudást tudunk biztosítani. A résztvevők olyan jogesetekkel találkozhatnak, amelyekkel a szeminárium keretében nem feltétlenül. Tehát a tudásbővítés is kiemelt célja az ABSZIM-nak.
P.Á.V.: Ez a verseny a csapatmunkát is erősíti, fejleszti, hiszen a szemináriumi órákon általában egyedül dolgozunk.
Itt azonban a verseny minden fázisában a csapatok mind a négy tagjának együtt kell gondolkodnia, dolgoznia.
K. K.: Ráadásul a résztvevők elsajátíthatják az alkotmányjogi érvelés technikáját, ami egy speciális kategória. Ezt az egyetemeken nem tanítják.
A tudásbővítés az ABSZIM egyik kiemelt célja. Forrás: Mandiner / Ficsor Márton
Mennyire népszerű az alkotmányjog a mai fiatalok körében?
K. K.: Ezt nehéz megítélni, hiszen az alkotmányjog egyfajta ősforrásként mindenhol felbukkan, de én úgy tapasztalom, hogy népszerű. Abból a szempontból is, hogy az alkotmányjognak van egy elméleti és egy gyakorlati oldala is, amit egyébként az AB testesít meg a legjobban. A jogág népszerűségét jelzi a már említett rekordszámú jelentkezés is.
Ez a hetedik verseny. Mik a tapasztalatok az itt megszerzett tudás kamatoztatása szempontjából?
P.Á.V.: Sok korábbi versenyzőnk az Alkotmánybíróságon teljesítette a szakmai gyakorlatát, de az egyik nyeremény is éppen az, hogy az első helyezett csapat az AB-n, az elnöki stábban töltheti gyakorlatát. Erre azért nem mindenkinek nyílik lehetősége.
Mindig nagyon pozitív visszajelzések érkeznek hozzánk a résztvevőktől, mennyit tanultak a csapatmunkáról, mennyit fejlődtek a kommunikációs készségeik.
Milyen jogesetek fordultak elő eddig? Melyek voltak a legérdekesebbek?
P.Á.V.: Tavalyelőtt a mesterséges intelligencia, míg tavaly a gyerek iskolaválasztási joga volt a téma. Minden évben próbálunk aktuális kérdéskört választani. Számomra a tavalyi volt igazán érdekes, mert igazán kézzelfogható volt az eset, bármelyikünkkel megtörténhet.
K. K.: Az első forduló témái között előfordult már a fenntarthatóság, a választási jog, büntető és polgári ügyek, amelyek a mindennapi életben is előfordulnak. A tavalyi versenyen parázs vita alakult ki a döntőben, mindenki hozzá akart szólni számos alkalommal és remek gondolatok kerültek a felszínre.
Mi történik akkor, hogy ha több csapat is ugyanarra a következtetésre jut, sőt hasonlóan is érvel?
K. K.: Lehetséges, hogy a tervezetekben hasonló érvelések fordulnak elő, de én még nem láttam két ugyanolyan határozat-tervezetet. Mindig vannak olyan pontok, amelyekben nem értenek egyet a csapatok és ebből alakulnak ki a viták. De éppen ez az, ami erősíti az alkotmányjogi párbeszédet.
Azóta sem kereste senki Biró Krisztiánt a román birkózóválogatottól, amióta Dragoș Zuz edző levetette vele a magyar edzőmezt, ő pedig tiltakozásul otthagyta az edzőtábort. Veczán Zoltán írása.
Ha a legkiválóbb éttermi kalauzokra gondolok, egy veterán autót képzelek el, amelynek a kesztyűtartójában vagy az egyik ülésének a zsebében boldogan utazik egy kissé gyűrött, térképpel ellátott útmutató, amely elvezeti a turistát a világ legjobb vendéglátószentélyeibe.
Ha a kilenc atomhatalom közül bármelyik kettő között nukleáris háború törne ki, negyvennyolc perc alatt vége lenne az ismert világnak, ötmilliárd ember pusztulna el, a Földnek pedig huszonnégyezer évre lenne szüksége a gyógyuláshoz – elemzi az esélyeket egy amerikai újságíró.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.